Pár éve a marketing szakma, mint kanálban a mélyedést, újra felfedezte magának a tartalommarketinget. A tartalommarketing igazi buzzword lett és sokan csodát vártak tőle. Félreértés ne essék, nagyon hatékony eszközről van szó, melyről sokminden elmondható, az azonban nem, hogy új.
Tartalommarketingről akkor beszélünk definíció szerint, ha a olyan marketingmódszereket alkalmazunk, melyek során tartalmat hozunk létre azért, hogy egy jól körülhatárolt célcsoport figyelmét a cég megszerezze és megtartsa, ezáltal pedig nyereséges ügyfélinterakciókat érjünk el. A modern definíciókban rendre szerepet kap a megosztások fontossága, azonban a kezdetekben erről még – eszközök híján – nem volt szó.
Nézzük a kezdeteket!
Dr. Oetker – a tartalommarketing első receptje
Justus von Liebig nevéhez köthető a sütőpor alapelvének felfedezése: nátrium és borkő hozzáadásával az élesztőhöz hasonló tésztalazító anyagot talált fel, mely nem bomlasztotta a lisztet. Dr. August Oetker ezt az alapelvet sok éven át tökéletesítette, majd 1893-ban Backin márkanéven piacra dobta sütőporát, és a találmányból üzleti sikertörténet lett.
A sütőporból olyan kis csomagokat adott el a háztartások számára, amelynek a hátára recepteket nyomtattak, így azt szívesen vették a háziasszonyok. A sütőport pedig a receptek hátán is el lehetett adni nekik. Olyannyira hozzátartozott a márkához a receptek kiadása, hogy Oetker 1911-ben kiadta saját, a későbbiekben igen népszerűnek bizonyuló, receptkönyvét is.
A receptkönyv mellet szintén recepteket tartalmazó füzetecskéket jelentetett meg a márka, melyek, a korábbiakhoz hasonlóan, kedvező fogadtatásra találtak. A brand újsághirdetéseiben is nagy szerepet kaptak a receptek, mint például ebben az I. világháborúban megjelent magyar “pr cikkben”:
Oetker nagyon is tudatában volt a jó marketing, az aktív kommunikáció szükségességének, egyike volt azon úttörőknek is, aki következetesen használt logót. Így cége az egyik legkorábbi modern értelemben vett branddé vált.
Michelin – tartalommarketing kalauz
A francia Guide Michelin egy nevezetes étterem- és szállodakalauz, amelynek Michelin-csillagnak nevezett elismerése mára a tökéletesség nemzetközi szimbólumává vált.
A történet úgy kezdődött, hogy Edouard Michelin francia üzletember és testvére, André 1891-ben feltalálták a leszerelhető gumiabroncsot. Mivel a találmánynak nagy sikere lett, 1889-ben megalapították a Michelin céget a francia Clermont-Ferrandban.
Hogy az autósok megvegyék és minél többet használják a Michelin gumikat, a termék népszerűsítésére egy kiadványt szerkesztettek. Ebben helyet kaptak az autók szerelésével, karbantartásával kapcsolatos információk, ezen túlmenően pedig egy olyan térkép, melyben éttermek és hotelek szerepelnek.
Így született meg a Guide Michelin 1900-ban, melyet 35.000 példányszámban adtak ki – többen, mint ahány autó akkoriban volt Franciaországban.
Az eleinte ingyenes Michelin Guide nagyon hasznos kiadványnak bizonyult, így folyamatosan bővítették. A kezdetekben csak Párizs térképét és a környező városokhoz vezető autóutakat tartalmazta. A részben olvasók visszajelzésein alapuló bővítéseknek köszönhetően vált azzá, melyet ma ismerünk. Beteljesítve mottójának jóslatát: “…a Michelin éttermi kalauz az új évszázaddal érkezik, és látni fogja még az új évezredet is.”
A jó tartalommarketing elsősorban szemlélet kérdése
A két archív példa mutatja, hogy a tartalommarketing sikere elsősorban nem a modern eszközökön múlik, hanem azon a szemléleten, hogy értéket, értékes tartalmat kíván biztosítani a célcsoport számára. A fenti két cég részben ennek a szemléletnek köszönhetően élt túl két világháborút, és egy nagy gazdasági világválságot és virágzik ma is.